2017. augusztus 14., hétfő

A tavalyi

kalandjainkról szóló utolsó bejegyzést úgy írtam, 
hogy mintegy véletlenül legyen benne egy utalás az idei utunkról.

Psiloritis… Ida-hegy…



Csakhogy Kréta nagy… nagyon nagy falat nekünk, így aztán haraptunk 
egy még nagyobbat és januárban lefoglaltunk 1-1 szállást Kikládia két szigetén.

Februárban megérkeztek a komjegyeink,



mind a hat (?!) ott lapult hónapokig a szekrény legfelső polcán.


A felkészülés igen hevenyészettre sikeredett, mert olyan elképesztő történések zajlottak körülöttünk, amelyek miatt egészen az indulásig nem mertem elhinni, 

hogy egyáltalán útra kelhetünk.


Szerencsére még a nagyon kora tavasszal kijegyzeteltem a hellasz.hu vonatkozó topikjait.

 Az ott felhalmozott elképesztő mennyiségű gyakorlati, hasznos tanács óriási 

segítségnek bizonyult a két hét során. Nagy öröm volt később, az adott szituációban 
ráismerni a tapasztalásra: erről mesélt Hidalgó, Denesa, Babar vagy már név szerint 
nem is tudom, kicsoda, de mind ugyanazzal a szeretettel.

Az infomorzsák helyben összeálltak egy kenyérré.

Nos, akkor ideje behajózni!


Pireusz, helyi idő szerint reggeli 5 óra 39 perc.


A célállomást jelző tábla


történetünk harmadik szereplőjén,


Jucin.

4 megjegyzés:

  1. Válaszok
    1. Igyekszem, igyekszem, de idén nem nagyon jön az ihlet. :o)

      Törlés
  2. De szuper utat rittyentettel megint. Kompolni jo. Nekünk tavaly a motorral új élmény volt. De autóval is szerettük.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. No, várd csak ki a végét! ;) Kompolni tényleg jó, pláne, hogy a visszautat szinte teljesen a fedélzeten töltöttem, hű meg ha és ilyenek. :)

      Törlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...