pillanatban, amikor beköszöntött az új év, az internet megtelt ilyen-olyan kihívásokkal.
Nyilván nekem is megvannak a magaméi, publikusak és kevésbé publikusak,
mókásak és cseppet sem szívderítők egyaránt állnak előttem.
Nos, ezek a vállfák is hívnak engem kifelé... 18 olyan gönc sorakozik rajtuk, amit két okból nem hordok... Egy, kifogytam belőlük, kettő, soha meg sem varrtam azokat.
Nos, ezt az állapotot idén felszámolom...
Az első nyisszantás azon a barna kabáton esett, amit 2010-ben varrtam, mutattam is
azt akkor, de furamód elveszett a bejegyzésem róla. Tán nem véletlen...
Mindösszesen ennyit találtam.
Teljesen szétszedtem az egészet, aztán ilyenné varrtam össze újra.
Elszórakoztam vele 1 hétig, mivel nem főállásban varrok.
(Főállásban játszom most egy teljes tanévig.)
Szabásminta a burdából, 2005/10. 115-ös modell
Hogy nem hasonlít? Ugyanolyanra csak nem varrja meg az ember...
Azért teszek ide egy képet a kiinduló állapotról és akkor most rá is jöhettek,
miért tűnhetett el az egykori bejegyzés.
Január végére 14 vállfám maradt, két átalakításnak köze nincs a foltokhoz,
a harmadiknak annál inkább, majd hozom.
4 hét - 4 hacuka... hm... 52 hét -52 hacuka... ehhh... az lehetetlen.
Bár a héten készült még 15 Maugliruci is, szóval egy ideig jelentős az előnyöm.