elismerik a sifnosi keramikusok mesterségbeli tudását, hiszen több ezer év tapasztalata van a kezükben.
Ezt bizonyítja az a számtalan kerámialelet, ami az i.e. 3. évezredből maradt fenn.
Valamikor az őskorban fedezhette fel a szigeten élő ember az ott bőséges mennyiségben
található, jó minőségű, égethető agyagot. Azt az agyagot, amit aztán a helyi agyagművesek
az évszázadok tapasztalatának következtében egyre bravúrosabban formáztak meg.
A tudás generációról generációra hagyományozódott, fejlődött művészi
színvonalúvá. Olyannyira, hogy a „szifnoszi” szó mára a „fazekas” szinonímája lett.
Ezt bizonyítja az a számtalan kerámialelet, ami az i.e. 3. évezredből maradt fenn.
Valamikor az őskorban fedezhette fel a szigeten élő ember az ott bőséges mennyiségben
található, jó minőségű, égethető agyagot. Azt az agyagot, amit aztán a helyi agyagművesek
az évszázadok tapasztalatának következtében egyre bravúrosabban formáztak meg.
A tudás generációról generációra hagyományozódott, fejlődött művészi
színvonalúvá. Olyannyira, hogy a „szifnoszi” szó mára a „fazekas” szinonímája lett.
Azokban az időkben, amikor a kalóztámadások gyakoriak volt a Kükládokon,
a fazekasok biztonságosabb helyen, a sziget belső részein építették fel műhelyeiket.
Ekkortájt munkáik éppen arra voltak csak elegendők, hogy a helyi igényeket kielégítsék.
Amikor a rablótámadások veszélye elmúlt, a fazekasok a part közelébe költöztek,
ahol a körülmények kedvezőbbek voltak szakmájuk gyakorlására. A kikötőkben
lehetőségük nyílt arra is, hogy termékeiket az idelátogató kereskedőknek eladják.
Ekkortájt munkáik éppen arra voltak csak elegendők, hogy a helyi igényeket kielégítsék.
Amikor a rablótámadások veszélye elmúlt, a fazekasok a part közelébe költöztek,
ahol a körülmények kedvezőbbek voltak szakmájuk gyakorlására. A kikötőkben
lehetőségük nyílt arra is, hogy termékeiket az idelátogató kereskedőknek eladják.
A szifnoszi fazekasság a 18-19. században élte fénykorát,
akkor mintegy 100 műhely
működött a szigeten. A 20. század elejére a legtöbb mester elhagyta szülőföldjét,
hogy megtelepedjen valamelyik közeli/távoli szigeten vagy a szárazföldön, a világ
számtalan pontján. Vitték magukkal mesterségüket, örökítették fiaikra tudományukat*.
Azt mondják, a ma
élő legjobb fazekasok szifnoszi ősöktől származnak.
Napjainkban már csak 20 kerámiaműhely található Sifnoson, mindegyik
családi vállalkozás.
Ezek jobbára az idelátogató turistákból élnek, de nem egynek közülük webshopja is van.
Mindenütt kerámiashopokba botlik az ember. Kínálatukat
az idelátogatók igényeihez
igazították: többnyire csészéket, bögréket, tálakat láthatunk, de nagy keletje van
a főzőedényeknek is. Ezek voltak személyes
kedvenceim, például az, balra,
amiben a mastelo és ez a feliratos itt, elöl, amiben az igazi „revithada” ma is készül.
amiben a mastelo és ez a feliratos itt, elöl, amiben az igazi „revithada” ma is készül.
Na, de mindez csak kisebb bevezetője annak, amiről
eredetileg írni akartam.
Akármerre mégy a szigeten, mindenütt ezt látod: lépcsőn, háztetőn, templom tetején,
mellvérten, kapufélfán, vagy csak úgy elvetőleg, legyen ott valami.
mellvérten, kapufélfán, vagy csak úgy elvetőleg, legyen ott valami.
Ha egy kicsit is nyitottabb szemmel járunk, akkor felfedezhetjük, hogyan alakult,
vált egyre cifrábbá ez a tárgy, ami eredetileg csupán egy lyukas, felfordított agyagfazék volt,
vált egyre cifrábbá ez a tárgy, ami eredetileg csupán egy lyukas, felfordított agyagfazék volt,
mely a kémény szerepét volt hívatva betölteni. Kettős feladatot látott el, mily meglepő:
ad 1 megakadályozta, hogy nagyobb esőzések alkalmával a víz becsorogjon a konyhába,
Természetesen rendkívül fontos volt, hogy a flaros jóhuzatú
legyen, különben
a füst vagy az eső elárasztotta a házat, az meg ugye elég nagy szerencsétlenség...
Rossz a flaros-od (ton kako sou ton flaro), mondják ma is a szifnosziak annak,
aki valami jó nagy
marhaságról próbálja meggyőzni a többieket.
...vagy fordítva…
Mókás a szó eredete is. Nagy valószínűséggel a velencei uralom alatt a szigetre érkező
római katolikus testvérekre utal, akiket frar néven emlegettek az egyébként
is sajátságos humorukról nevezetes helyiek. És akkor játszhatunk ezzel tovább:
is sajátságos humorukról nevezetes helyiek. És akkor játszhatunk ezzel tovább:
a fráterek oly kerekek, dagadó hasúak lehettek, mint az ősflárosz…
...vagy fordítva…
Az évszázadok során ez az egyszerű kis fazék lényegült a mai FLAROS-sá,
hogy aztán árulkodjon** készítője
mesterségbeli tudásáról
Mécses, minek a fénye visszahúz a szifnoszi nyárba.
😚
*
S van, aki nagy sokára ugyan, de hazatalál.
**
Avagy dicsekedjen róla, hisz minél cifrább, annál drágább.
S van, aki nagy sokára ugyan, de hazatalál.
**
Avagy dicsekedjen róla, hisz minél cifrább, annál drágább.