Onlájn.
Együtt nézzük a tegnap felvett iskolai megemlékezést.
Osztály vigyázz!
Himnusz
Lilike nem mindig tudja lehalkítani a mikrofont.
Olykor moccan, ezért az ő arcát látom a monitoron.
Hallgatja a Himnuszt.
Becsukott szemmel, teljes átéléssel, hittel.
Alig nyolcéves.
Csodaszép.
Csodaszép a lelke is.
Még majdnem mindent elhisz.
Összefacsarodik a szívem és könnybe lábad a szemem.
Most nem kell megszólalni, de jó, hogy nem kell megszólalni,
még van 15 perc az ünnepségből, a gombóc tán addigra eltűnik a torkomból.
Aztán beszélek nekik a szabadságról.
Arról, hogy mi a szabadság.
Már nem érzem igaznak a szavaim.
Hogy értsék, megmutatom nekik ezt.
A gombóc visszaül a torkomba.
Babáim...
Milyen jövőt szánnak nektek...
2020. március 12.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése