Apcra megyünk, a

tengerszemhez, de hogy meglegyen a lépésszámunk, kis kerülővel közelítjük meg.
 Rózsaszenmárton után, a tarcódi pincéknél hagyjuk a kocsit.

 Épp csak áthaladunk a pincesoron, nem sok bámészkodni való akad itt: 

épületei inkább praktikusak, mint szépek.

Azon túl már csak egy földút vezet, azt kétoldalt áthatolhatatlan vadrózsabokrok szegélyezik.

Hamarosan mellénk szegődnek az első fák,

majd szinte észrevétlenül besétálunk egy barátságos, ám mindenféle meredélyekkel tarkított erdőbe. A kesztyűs elágazásnál balra kell fordulni, innen végig lefelé tartunk.

Kb 2,5 kilométeres könnyed séta után bukkan fel előttünk, alattunk a tengerszem,

ami az egykori andezit-bánya helyén alakult ki úgy,

hogy a felhagyott bányagödör lassacskán megtelt csapadék- és talajvízzel.

Erről a helyről a leglátványosabb,

az igen meredek sziklafal tetejéről. Rezeg is a lábam kissé.

Ha szemügyre vesszük a tó körvonalát, jól látszik az emberi kéz nyoma.

A természet nem kanyarint ilyen mértani pontosságú egyeneseket.

A tó kedvelt kirándulóhely, most is sokan sétálnak a partján,

vizében épp két búvár merül.

Teljesen körbesétálható, közben viszonylag könnyen lejuthatunk 

az egy szinttel lentebb lévő sziklakiállóhoz,

ahonnan a tornyosuló felhőknek** köszönhetően a legdrámaibb a Széleskői-tó megjelenése.

Kicsit (nekem nagyon) meredek lejtő végén

(srévizavé őszi falevélen napozó nünüke)

található kiszögellésen ácsingózást alulról javasolnám másoknak fényképezni.

Itt érjük el azt a gyalogutat, amin a többség jön a tóhoz

 az innen kb. 300 méterre lévő (másik) parkolóból. 

A túlfolyónak köszönhetően**

bármikor száraz lábbal jutunk a parthoz. 

Az 5-10 méter mély vizet meredek sziklafalak övezik,

a legimpozánsabb részen,

ott, a sárgásvöröses tömbnek a magassága lehet szerintem 25-30 méter.

Annak a tetejéről pillantottunk le ide először.

Kőzetének sárgás melegsége

csodásan tükröződik a vízben és remekül harmonizál a faágak feketéjével.

Mondanám, idillikus, ha nem lenne jobbra az az emlékhely.***

A kifolyó túloldalán meredeken felfelé haladva**** kerüljük meg teljesen a tavat 

s jutunk vissza szemközti sziklafal a tetejére.

A legjobbkor jöttünk, egy hónap múlva alig látnánk ezt a szépséget a zöldülő lombok mögül. 

Innentől jelzett túraúton, a piros kereszten,

majd mindenféle legelők és szántók mellett gyalogolunk a kocsiig.

2021. március 20.

*

Ja, ennek a helyén futott a sínpár, melyen az andezitet szállították ki a bányából.

**

És Tóni kamerájának köszönhetően.

***

A történet napokig nem hagy nyugton.

****

A túrabot nagyon kellett le+fel.