a jelenlegi, azaz 2020. december 29-i állapotában.
Akár hendimédi a gyönyörűség, akár gépinyomott bóti, egyformán kedves mindegyik.
Ugyanazt az üzenetet hordozzák, még ha más szavakkal is. Kísér a múltam.*
Majdnem mindegyiken ott a fenyő, így aztán mégsincs hiányérzetem, hogy idén
csak laposfenyőnk lett,* ami bizonyos szögből úgy tűnik, mintha falra mászna.
Erre nem fér fel a komplett gyűjtemény, viszont remekül mutat a piros + fehér a zöldön.
A Zünnep másnapján aztán beleültem a fotölybe és kinyitottam Adobozt.
Elhűlve tapasztaltam, hogy még annál is telébb van, mint amire számítottam.**
Életem lapjai, avagy csordultig telve a szeretetbefőttem.
💗
Nálunk a karácsony: fa, ajtó, miketten.
áprilisban, júliusban, szeptemberben, novemberben és lásd föntebb decemberben.
*
Kísér a múltam, a pesti tanító nénis múltam.
Kísért a múltam.
**
Miután hosszas tanulmányozás után sem tudtam eldönteni, hogy egy kivágásra termelt
fenyőnek vagy egy műfenyőnek nagyobb a karbonlábnyoma, elővettem a dobozból
a kb. 20 éves girlandot és egy lécre drótozva ezt a formát alakítottam ki.
Szerintem győztem. Ökotudatosabb csak akkor lettem volna, ha töves fenyőt veszünk,
de azt hová ültetjük? Suttyomban valami parkba vagy erdőbe? Elképzelem,
ahogy más lopakodó ökogerillákkal futunk össze hajnalban... majd, egyszer...
**
Szerencsére ki tudtam belőle venni 3 karácsonyi és 5 húsvéti, általam készített***
duplán létező lapot, azok helyére beférnek IDÉN az újak, de mi lesz jövőre?
***
Egyszer megkérdezte tőlem valaki, hogy ugye azért készítek képeslapot,
mert így olcsóbb, mintha boltban venném?
😷
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése