össze akartam szedni az asztalra válogatott anyagokat,
hogy idén mégsem varrok képeslapokat, amikor kipillantottam az ablakon
és megláttam a postaládában egy fehér borítékot.*
Kirohantam és közben vagy tízszer elmondtam magamban,
csakazlegyencsakazlegyencsakazlegyen,
aztán sóhajtottam egy mélyet örömömben.
A borítékot felbontatlanul a komódra tettem, majd szépen visszasimogattam az anyagokat
az asztalra és kiszabtam 11 fenyőfát, 11 háttérkéket és 1 hosszú fehér csíkot.
Mi mást tehetnék? Én vagyok én.
(Meg mert közben rémjól szórakoztam.)
Ezek** pedig az ablakon bekíváncsiskodók:
"Tessék mondani, lehetnék a karácsonyfátok?"
Velük kívánom Nektek a lehető legteljesebb karácsonyt!
Vigyázzatok magatokra és egymásra, amennyire csak lehet.
*
2020. dec. 16-án.
**
Félkészen a vasalódeszkán. Idén több fotóm nincs róluk, mire eszembe jutott, már belezártam kilencet a borítékjába. Egy az enyém és van egy kósza, aki gazdára vár.
Szívesen elcserélném valakivel, akinek szintén megmaradt egy saját készítésű lapja.
A korábbi évek képeslapjait itt találjátok.
A konyhaajtóval majd jövök.
Boldog, békés karácsonyt!🌲
VálaszTörlésNagy-nagy ölelés neked! Van egy titkos tervem veled kapcsolatban 2021-re! :)
VálaszTörlésHű, de kíváncsi vagyok! ;-)
VálaszTörlés