2012. február 1., szerda

Időnként

az asszony ilyen-olyan oknál fogva kénytelen kihagyni a sarki pék meglátogatását. 
Mit tegyen? Kenyér nélkül nem maradhat a munkásember!  Hozzávalók akadnak a spájzban, a dagasztás kemény munkáját robottal kezében átvállalja örömében 
a férji személy, sőt formázás után akkurátus mozdulatokkal párhuzamosokat metsz a tésztába, mik is 20 perc elteltével annak díszeivé lesznek:


Ötvenpercnyi sütő elé térdelgetés után kisül életünk első kenyere.


Eszi, nem eszi, egy ideig nem kap mást!
Örömmel tapasztalja, hogy ez jobb, mint a Kárpátkenyér!


Nincsen benne semmi E, csak
fél kiló liszt, 3 evőkanál búzakorpa, 2 dkg élesztő 3 dl langyos vízben megfuttatva, 
3 evőkanál napraforgóolaj, só plussz némi kömény-, len- és szezámmag.

Receptek itt.

4 megjegyzés:

  1. Öröm ránézni, szinte itt érzem az illatot a szobában.

    VálaszTörlés
  2. hohó! ez már döfi! én nem is vennék már bótit :)

    VálaszTörlés
  3. :-D! Frissen finom volt, harmadnapra már nem annyira ízlett. Mókának, bizonyságul, hogy megy ez csodamasina nélkül is éppen megfelelő! (Hetente egyszer azért megtartjuk a péket, az ő kenyere valahogy nem morzsálódik annyira...)

    VálaszTörlés
  4. Nagyon szép kenyeret sütöttél.
    Én már szinte mindig sütöm a mindennapi kenyerünket. Megnyugtat a tudat, hogy tudom mit eszünk! Nagyon jó érzés az asztalra tenni a saját kenyerünket! :-)

    VálaszTörlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...