2012. február 6., hétfő

Csak egy fotó

sipkanövesztés idején...



Az én fejemre is csak így kerülhet egy, másként sosem lesz fejfedőm.

A konyhában közben egyre csak keressük A kenyeret.


Ez most innen sült.
Eddig ő a nyerő.

6 megjegyzés:

  1. Csodaszép kenyér!!!!!!! tegnap is sütöttem és csak úgy, üresen ettük.:)
    Ne haragudj,hogy a rongytalanítással kapcsolatban olyan rámenős voltam,hiszen azt csinálsz a félresikerültekkel,amit akarsz,hiszen a tieid,csak megsajdult a szívem értük.....Bocsánat!!!!!!A gyűjtögetős "fajtámat" vissza kell szorítani!!!!!:)
    Puszi!♥

    VálaszTörlés
  2. Nagyon jól néz ki amit sütöttél biztos finom lett. Sajnos eddig nekem nem igazán sikerült és elment a kedvem a kenyér sütéstől .

    VálaszTörlés
  3. Szép munkák! http://coolworld.try.hu

    VálaszTörlés
  4. Mammka, semmi baj! Hidd el, azok a dolgok, amiket a gyűjtőbe tettem, tényleg oda(se)valók! A többivel várok még valami jeles alkalomra...
    Éva, én is csak próbálkozom még, az "igazit" nem találtam meg, de ezekben legalább tudom, mi van. Ne add fel!

    VálaszTörlés
  5. micsoda kenyér. a kedvencem a héja :)
    én limarától tanultam sok mindent, nem egy receptjét sütögetem jó ideje!

    VálaszTörlés
  6. A férjem is héjrajongó, Éva! Állandóan Terka mama kemencében sütött kenyerét emlegeti, aminek minimum 1 centi volt a kérge. Na, azzal nem vetélkedhet egy mai kenyér sem! Jó, hogy mondod Limarát, olvasója voltam valamikor, csak most tűnt fel, elvesztettem valahogy. Köszi!

    VálaszTörlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...