2020. március 3., kedd

Kálváriát

járni nem hagyományos módon szoktam, mivel... 

Másmese.

Némely csámborgásunknak elkerülhetetlen stációja lesz mégis, mint például most, 
2017. október 21-én, Piliscsabán.

A Kálváriadomb szerpentinkéjén indulunk felfelé,
tetején a kápolna ködbe vész.


Egyszerű kőépület, faajtaja zárva,
elrettentésül gonoszfej rácsot kapott.


A föntről állítólag remek kilátásban most nem gyönyörködhetünk, megkerüljük 
az épületet. Hátulról jobban szeretem, előnyére válik a homályba vészés. 


Nyirkos hideg van, lábaink alatt nem zizzen az avar, mérhetetlen csend mindenütt.


A domb* legmagasabb pontján fenyők szegélyezik az utat a szakadékhoz,


aminek a legszélére érdemes kióvakodni


és megcsodálni a sárgásvöröses kőzetből növekedő fenyőket.


Hamarosan ősöreg tölgy állít meg, odvában találna menedéket a mesék királylánya.


A Gomba-sziklához jól kiépített ösvény vezet,


közvetlen közelében kapitális méretű őzlábgombák


az avarban. 


Most jön a (számunkra) meglepetés, a szikla lent van,


a tanösvény kialakítói rittyentettek ide egy rálátót, 
hátha megelégszik a kiránduló azzal


és nem mászik le ide, a kőgombát alaposabban kifürkészni.


Ugye szép? Erdei gomba.


Tónit gyorsan melléguggoltatom az arányok kedvéért,
meg azért is, nehogy eszébe jusson mögé és ezáltal még lejjebb mennie.


Közben egyre csak hűl az idő, sietősen áthaladunk 
a Szent Ferenc tisztáson, majd a gázvezeték irtásán, 


ahol utolsót virágzik a réti imola


és a pókháló páracseppektől nehezül.


Hamarosan Piliscsaba másik nevezetes kövéhez érünk,


ez az Ördögoltár-szikla.


Keresgélem, mitől ördög és mitől oltár,


de nem látom benne sem ezt, sem azt.**


Csak egy hatalmas dolomittömb a szememben,


ám így is lenyűgöz a Csabai-torony.


Körbejárjuk, nézegetem messzebbről és közelebbről, 
és egyszer csak felfedezem benne az égbenéző, szomorú asszonyt.


Mellőle közvetlenül a lőtérhez jutunk, ami honvédelmi múlttal 
rendelkező egyéneknek  kihagyhatatlanul érdekes.***


3 km-es, könnyű kis délutáni túránkat a szakadék zárja, immár alulról.****

*
A Kálvária-hegy legmagasabb pontja 285 méter, tehát domb.

**
Maximum a cirill betűket: néhány szovjet katona kézjegyét 1991-ből.
Mielőtt bevagonírozták őket, firkáltak ide pár eltüntethetetlent.

***
Nejeik számára pedig kötelező továbbképzés.

****
Oldalában a fenyők, amiket később is mindig megcsodálok.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...