2018. december 31., hétfő

2018-ban

az életünk szinte minden területén voltak érdekes, mi több, nagyobb léptékű változások,
ezért kivételesen a blogon is szükségét érzem az évértékelésnek. Természetesen ezernyi mást
 is megéltünk, itt csak a legfényesebbeket mutogatom. Az árnyékok maradhatnak árnyékban.

😉 

Január

Mindjárt nagy bejelentéssel kezdődik az év, a húgom gyereket vár.


Február

Életemben először képes vagyok táncot (charlestont) lejteni rojtos, testhez simuló ruciban, 
a fejemen aranyflitteres pánton billegő kakastollal mintegy 300 szülő előtt.  Sőőőt,
előtte még énekelek is egy subidubiduápot tantestületünk női karával.


Március

Soha világéletemben nem kívántam diplomákat halmozni, örökre sima mezei tanító néni maradok, 
de legalább ettől a hónaptól pedkettő. Megvédem tsodás és állati hasznos portfólióm.


Április

Az iskolai gálán Ruminizunk. Kedvenc képem a várakozás pillanatait örökíti meg: 
a sárkány egyik feje a "Legyetek jók, ha tudtok" című filmet nézi éppen.
(A filmválasztás nem az én ízlésemet tükrözi, sőt, nem is a gyerekekét.)


Május

Veszünk az állatkereskedésben egydoboznyi (25 db) tücsköt, aztán elengedjük őket 
a kertben, daloljanak egész nyáron a fülünkbe! Nem mellesleg a gyerekeim okoznak 
sok-sok örömöt mindenféle területeken. Nagyon szép időszak a suliban.


Június

Véget ért a suli, azt lezárandó testületileg meglátogatjuk a Békás-szorost(is).


Július

Sifno-Szifnos-Szifanto


Augusztus

Elkészül az év varrós projektje. A húgom kisfiának szobájába készítek lámpáttakarót,
 fejvédőket, játéktartót, faliképeket és függönyt, neki meg egy nagy, kórházi táskát
Jó móka volt, minden pillanatát élveztem, pláne, hogy nyári szünetben...


Szeptember

3-án Kisember születik a családunkba s lesz a neve Olivér. 
Bűbáj, gyönyörűséges, csupamosoly, tündér és végre unoka!


Október

Tavaszi túráink során beleszerelmesedtem Nógrádba, ami őszre is tartogat 
rengeteg meglepetést (és kilométert), elképesztően gyönyörű idén az ősz.


November

Végre megírom az utolsó szifnoszi bejegyzést, és végleg elbúcsúzom a szigettől.


December

Iskolai bajaimra a varrásban lelek vigaszt és kivarrok magamból sok-sok árnyékot.


Tartalmas év volt, küzdelmekkel teli, nagyon szép, teljes év.
Ideje lezárni és várni az újat, a 2019-est és annak a nagy kérdéseit:

Mit hoz a holnap?
És hogyan tovább?*

😈

Csupa szépet s jót hozzon Nektek az új év, mindenből épp olyat és pont annyit, amit vártok!

*
Hallom a negyedikesek hangját kórusban, hogy ésselnemkezdünkmondatot.

2 megjegyzés:

  1. Árnyék mindig van, volt, lesz. Találd meg az élet napos oldalát, árnyék nélkül! Minden szépet és jót kívánok neked 2019-re!
    Jó volt olvasni a bejegyzéseidet tavaly, remélem idén is "megyünk" valahová! Ha pedig új blogot indítasz, feltétlenül szólj!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm, Sucika! Igazad van, árnyékok nélkül nincsenek fények és csak rajtunk múlik, melyikből érzékelünk többet. :)
      Még nem tudjuk, megyünk-e idén valahová, vagyis nem biztos, hogy messzire megyünk. Annyi mindent lehetne látni kishazánkban is vagy szomszédainknál. Majd kialakul, szerencsére messzi még a nyár. :)
      Alkalomadtán jelentkezem itt is, ott is, máshol is. ;)

      Törlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...