Ideje

megmutatnom a táskát, mert képesek vagytok és véglegesen elpártoltok tőlem!

No nem, mintha én mindent megtennék az itt tartásotokért.*

Imhol van, la, kissé alulról, srévizavé:

Állatira nem könnyű ám fotózni ezt a cuccot, mert ha közelről tolom elébe a gépet, 

akkor valamiért megnégyzetszerűsödik és a füle teljesen eltűnik.

Felülről és belülről kissé készségesebben mutogatja magát.

 

Tegnap este ráadásnak gyors-gyors varrtam egy tokot is a mobilomra ennek a maradékából. 

Megérdemli, mert a régebbi, a bordó gyöngyös lassan teljesen szétfoszlik.**

Előttük egy újabb, bimbódzó szerelem:

Ásványgyöngyös kalandozásaim legutóbbi terméke.

A leopárd jáspis a problémamegoldás és a tisztánhallás köve,

ezáltal a következő projekt foltjai már a kosárban várakoznak.

És Ti? Szeretnétek a fentihez hasonló táskát varrni?

Végigfotóztam Nektek a készítés majdnem minden pillanatát.

*

Lásd,hever vagy tíz megválaszolatlan komment az előző bejegyzések után.

**

Susztert cipőjéről, pedagógust gyerekéről, foltvarrót mobiltokjáról...