Az ő neve

pedig Tilda lett öt hónappal ezelőtt, amikor egy este közvetlenül a házunk előtt, az út kellős

 közepén falatozva talált rá Tóni. Apró jószág volt, kisebb, mint az összeszorított öklöm, nyárvégi alomból származó, telet túlélni képtelen, ezáltal megmentendő páciens ismét.

Sok gondunk nem akadt vele, mert szinte az egész telet átaludta. Néha felébredt, evett, 

puffogott és jutalmunkul mindig durván összerondította a luxuskecót. Közelebbi kapcsolatba

 nem kerültünk egymással, mivel ő is épp olyan magának való, amilyen én vagyok: igazi sün*. 

Márciusban jött ez a felmelegedés, a normálisan telelő sünök ébredését 

csekély számú túrás és számtalan kupacka** jelezte a kertünkben. 

A tavaszi illatok megorrontása okán Tilda egyre dühösebb és agresszívebb lett, 

ezáltal fogságban tartását nem láttuk a továbbiakban indokoltnak.

Kapott egy búcsúebédet, majd hagytuk, hogy felfedezze a kertet.

És ment, persze előbb hitetlenül és félénken.

Még alám is bemászott inkább, mivel guggoltam, 

aztán felfedezte a borostyánt, a borostyánban lakó pókokat, 

befalatozott több száraz levélen található nemtommit, 

majd a sünök szokása szerint visszaöklendezte mindezt a saját hátára.***

Gondolom, ezzel el is tüntette magáról a maradék emberszagot. Beszimatolt a nyári lakba, 

majd rohamléptekkel rátért a sünösvényre. 

Még láttam, ahogy felmászik a kerítés lábazatára****, 

aztán pillanatokon belül a szomszédban volt. 

Ott van a tökéletes, sünnek való jó világ: eredeti, embermentes dzsumbuj.

 

Pá, Tilda, néha gyere majd vissza, a csőben mindig vár némi macskaja!*****

😊

* Mérlegről sünre változtatom a csillagjegyem.

** Végül 8 képet fotóztam mindenféle sünsz..okról.

*** Elképzelem, ahogy a cukrászdában befalom a kedvenc Eszterházy tortaszeletem, 

mások persze mást és aztán mindenki...

**** A két hátsó lábára ágaskodott, a mellső lábaival felhúzta magát, erősek ám a sünök! 

***** És adandó alkalommal igazán bemutathatnád a kölykeid is!