Szombaton megelőztük az esőt és átruccantunk Vácra, Világi Vigalomra.
Sajna nem fotóztam barokk hölgyet, holott most milyen jól mutatna a kollázson!
Így csak a mesevárost tudom feltenni ide.
Sajna nem fotóztam barokk hölgyet, holott most milyen jól mutatna a kollázson!
Így csak a mesevárost tudom feltenni ide.
Szerencsére sikerült általában olyan helyre kerülnünk, hol éppen alacsony a népsűrűség.
Így mikor mindenki a Duna-partra vonult, mi egy „kihalt” főtéren sétáltunk… A kézművesek
utcáján sem tolongott akkora tömeg épp abban az időben. Az Antonio Vivaldi
Kamarazenekarral is szerencsénk volt, sikerült a koncertjük főpróbáját megtekinteni. Csemege, fülnek-szemnek-bőrnek-szőrszálaknak.
Így mikor mindenki a Duna-partra vonult, mi egy „kihalt” főtéren sétáltunk… A kézművesek
utcáján sem tolongott akkora tömeg épp abban az időben. Az Antonio Vivaldi
Kamarazenekarral is szerencsénk volt, sikerült a koncertjük főpróbáját megtekinteni. Csemege, fülnek-szemnek-bőrnek-szőrszálaknak.
A város szélén, jó kis séta után találtuk meg a napi egy ládánkat, bozótban,
csigák segítségével. És most nem engem ettek meg a szúnyogok!
csigák segítségével. És most nem engem ettek meg a szúnyogok!
Ahol gyurgyalagok fészkelnek és játszódnak a szélben, hát onnan lehet ilyet fotózni.
Ez a kép legjobb része, a többin én voltam…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése