Végre az utolsó öltéseit is megszurkáltam ennek a sohaelnemkészülőnek.
Cseppet sem túlzok, 4 év, 2 hónap, 1 hét és 1 nap telt el az első virág elkészítése óta.
Nincsen több olyan munkám, amin ennyit ültem volna és reményeim szerint nem is lesz.
Nos, akkor lássuk csak, hogy is néz ki teljes valójában a FÖLDÖN,
mert helye, az ugyan nincs még.
Gyertek kicsit közelebb, van itt mindenféle tavaszi virágocs(ka)!
Cseppet sem túlzok, 4 év, 2 hónap, 1 hét és 1 nap telt el az első virág elkészítése óta.
Nincsen több olyan munkám, amin ennyit ültem volna és reményeim szerint nem is lesz.
Nos, akkor lássuk csak, hogy is néz ki teljes valójában a FÖLDÖN,
mert helye, az ugyan nincs még.
Gyertek kicsit közelebb, van itt mindenféle tavaszi virágocs(ka)!
Tulipán, narancssárga, krókusz és gyöngyvirág.
Sásliliom, györgyike, amit kiskoromban rettenetesen utáltam.
(Igaz, akkor kígyóvirágként emlegette minden körülöttem élő nagy és okos felnőtt.)
Szelíd ibolya és sárga virágú kankalin.
Mind közt kedvencemmé lett irisz és most látom csak, a nárcisz mellé került.
Emitt egy kis százszorszép, meg ne feledkezzek Ápszidéziről!
Végül a legkevésbé sikerült, a lila jácint.
Amint látjátok, gépi applikáció, hímzéssel és teljesen kézi tűzéssel rácsozva.
(Itt is köszönöm Szabó Panninak az ötletet!)
Ezer hibája ellenére is elégedett vagyok a végeredménnyel,
és nem utolsó sorban azért, mert elkészült végre.
Egy kép még hátulról, naptól szembesütős,
egy meg a kézzel tűzés egyéb következményeiről.
Az elkövetkező hónapban nehezen tudom elképzelni,
hogy tű kerülne a kezembe, de persze nem ezért.