2013. november 28., csütörtök

Tegnap leültem

a gép elé és akkor jöttem rá, mennyire hiányzik nekem a varrogatás. Arra a két órára, míg ezen


mókoltam, elszállt szinte minden gondom. Hű, de nagyvalami, vízilózseb! 
Egy kedves kolléganőmnek készült, pontosabban a tesójának. S mivel pénzért még mindig nem varrok, kaptam tőle egy szatyornyi rongyot, mondván ő is rongytalanított kicsit... 
(Szmájli, naaagy szmájli, köszönöm, visszakapod, csak legyen több időm!) 


Róla eszembe jutott három másik zseb, amit bizodalmam szerint rongyosra hordoztak azóta ők...


Összehajthatók, bevásárlók, szatyrok...


Tizenkétszer tizennégyszer háromcentisek.
Személyre szabva...

7 megjegyzés:

  1. Ó, Csiburáska?! (cirill betűkkel nem ilyen fura leírva!) :o)
    Egyik jobb, mint a másik!
    Bizám, a varrogatás búfelejtő-gondűző terápiás program.

    VálaszTörlés
  2. Az én kis tááááskááám :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Tiéd, hát! Azon gondolkodom, hogy lehet-e cukros szájat varrni... pláne egy paleosnak ;)

      Törlés
  3. Kellett nekem reklamalni, mi? Most orszag-vilag latja a szep bevasarlo taskamat(ezt en le nem "szatyrozom") :DDD De vidam az a hippopotamus :)))))))))

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Lebuktattalak... mert már Téged is lát ország-világ :)

      Törlés
  4. milyen vidám figurák. a csiburáskát teljesen elfelejtettem volna, ha nem látom itt újra :)

    VálaszTörlés
  5. (: Csiburáskáról sohavilágéletemben nem hallottam negyvenéves koromig, pedig orosz tagozatos osztályba jártam... Aztán rá kellett jönnöm, nem is akárkicsoda :)

    VálaszTörlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...