Karácsonytalanítás

Tegnap végre megfosztottam a lakást maradék karácsonyi díszeitől. Bántotta már a szemem hetek óta, de mostanában  alkonyatkor értem  haza, akkor meg már ki a francnak van kedve létrázni? Na, a nagy eldobozoláskor jutott eszembe, hogy megmutatom, miként álcázom még ronda-fehér-csupasz ajtajaink egy részét. Tessék, itt látható a különbség:

    

Ez éppen a karácsonyi dekorésön, az évek óta felhalmozott kedvenc lapokból. Az újak közé mindig kikerülnek azok a régiek, melyek különös jelentőséggel bírnak az életemben. És ott vannak általában az enyémek is. Mert évek óta magam gyártom a karácsonyi lapokat. Mondom gyártom, mert időnként 20 darabos tucatmunkát „kell” végeznem. 
Azért nem olyan borzasztó ám ez, némi változatosság itt is előfordul. 
Néhány prototípust megtartottam, mutatom is őket legott:

A 2009-es repertoár:

2010-ben csak ilyenek kerültek ki a kezem alól az utolsó pillanatban:

Mi is légyen idén? Ötletem van, majd hozom őket. De előtte még ott a húsvét… 
Mert tojásoló lapokat is halmozok bőséggel bájmí.

(Jaj, majd elfelejtettem, kimazsoláztam a nagy téli szüneti semmittevésben az emiles üdvözleteket, megkollázsoltam, ni, mi minden lapult a postafiókunkban:

Így már nem is annyira vacak, nemde?)