huszonnyolcadikán pillantottam meg a tavalyi év utolsó pitypangját a kertben. Ázott volt már, bóbitái kuszák, de azért csak ott ült rajta az elkövetkező tavasz ígérete. A csuda gondolta még
akkor, hogy a március rózsaszín lesz, nos, ezáltal lett időszerű hókezdésül az akkori firka.
Először csak összehajtható szatyorra akartam felvarrni,
aztán valahogy rákerült egy cicómapakkra,
majd egy apró notesz elejére és egy újabb, aprócska tartócskára is.
Az utóbbit mutatom belülről, kézzel varrtam belé a cipzárt.
Szürke és rózsaszín... szelídülnek a színek.