Adós

maradtam tavalyról egy bejegyzéssel. Még a két ünnep közt akartam mutatni 

közelebbről azokat az apró kézműves remekeket, amiket a postaládámban 

találtam december hónapban. 

Azért kezdem Barbaral redworkjével, mert egy jó hírt hozó kismadárra 

mindenkinek szüksége lehet az új esztendő hajnalán:

a fenyőfácskát egy kedves halasi kolléganőm, Marika hímezte, mindenféle előzetes 

bejelentkezés nélkül röppent a postaládába, örömkönnyeket csalva a szemembe:

Következik a keresztszemes szekció. MrsYarnart-é mi mással, 

ha nem gyönyörű földszínekkel:

Szaberka két Renato Parolin fenyője olyan mesebeli, hogy belőlük 

egy is örömmel töltött volna el:

Gabi, volt főiskolai csoporttársam is lelkes híve a kézimunkáknak, valami 

eszméletlenül apró öltésekkel hímzett nekem egy mikuláscsizmát:

Margó fenyőfáját csipkével körítette:

Némethné Adri mókás hóemberkéje:

Beus elegáns lapja hópelyhekkel:

Anik őzikéje a nagy télben:

Sutacica fonalgrafikája:

Arien képeslapja Szlovákiából,

hAnd-ié Erdélyből érkezett hozzám: 

Jönnek a foltvarrottak... Csitri helyes kis csomagjai megdöntötték a postán 

tartózkodás rekordját a maguk 10 napjával. (Második fekete pont a postának.)

Nagymamis fenyőit immár közelről szemügyre véve is állíthatom, 

hogy bármennyire is állítja az ellenkezőjét, igenis jól sikerültek!

(Ő is kalandosan került hozzám, lemaradt róla az irányítószám, erre mit csináltak a jó postások? Mivel egyetlen ilyen nevű utca van Pesten, kikeresték és ráírták azt a borítékra... majd visszaküldték Erikának. Így aztán szegény fácskák háromszor tették meg az utat Pellérd és Pest közt... Harmadik fekete pont a postának.)

Bilóba lapját mutattam már, ezért hagytam utoljára:

Az általam készített 24-ből egy maradt nekem is, de csak azért, mert ez az egy 

nem fért bele a szabványos borítékba:

Szóval nagy volt a forgalom decemberben a postaládánkban. Gondolom, felkelthette a kézbesítő érdeklődését is ez a sok furcsa tapintású levél, így nem csodálom, 

hogy igyekezett némelyik titkát kifürkészni:

(Ennyit a levéltitokról meg a posta negyedik fekete pontjáról.)

A lapokat pedig nagy becsben fogom tartani, épp azon töröm a fejem, hol találhatnék számukra méltó helyet? Album vagy doboz készüljön nekik? 

Méretes, persze, mert hátha-hátha...