tizenhetedik évfordulóján a Jóember elvitt engem az Andrássy útra, és amikor ott két torokszorító pillanat közt föltekintettem az égre, visszamosolygott rám a Jóisten.
Hát szervusz... mondta... eléggé hiányoztál.
Sikerült! Sőt olyan jól sikerült, hogy Nat ezzel a képpel is reklámozza az ingyenes mini mintát.
Túl sokáig nem vacakoltam, tavaly április közepére így nézett ki a hímzős polcocskám.*
Natalie természetesen ukrán, akinek szívügye a hazája szabadsága.
Rajzolt hát egy mintát.
Azok, akik eddig hímezték, mind egy picit a maguk képére formálták a szívet.
Így tettem én is: foltokból varrtam össze,
puffosítottam, majd applikáltam.
Aztán sok-sok estém telt a különböző virágok hímzésével.
Akármennyire igyekeztem a hímzéssel, a borzalomnak nem lett vége.**
Naponta lett egy-egy újabb repedés a szívemen.***
És egyszer csak ott volt Molly.
Végül összefoltoztam egy szívet, hogy mindig emlékeztesse(n), honnan érkezett.