2015. július 28., kedd

Fülkészítős poszt 2.

Nem saját az ötlet, azt is mondhatom, kínaiból saját gépemre ferdítettem.

Először kartonból szerkesztettem egy piskóta (Olymboson piszkotasz) formát,


amit 4 példányban felrajzoltam a ragasztós táskamerevítőre.
Valami vágási maradék volt korábbról, természetesen.


Ezeket kinyírtam, 


majd felvasaltam a jó kis masszív vászonra.
Vasalót ilyenkor nem húzogatunk, csak szépen rátesszük a felületre és tartjuk
és tartjuk és tartjuk egy ideig.


A formákat 7-8 mm-es ráhagyással megint csak körbenyírtam,


a ráhagyást bevagdostam, aztán  a széleket a kedvenc ragasztómmal bekentem.


A ráhagyást bevágásonként a merevítőre simogattam.
Szebben simul az anyag, ha először minden második fülecskét ragasztunk föl, 
de lehet, csak így akarom elaprózni a dolgokat.


(A mutatóujjam körmén tegnap átvarrtam géppel.)

Amint elkészültek, rájuk tettem a szótárt, simuljanak egyenesre.
A jobb oldali volt a legelső, az még nem olyan szép egyenletes.


Közben megint kiszabtam a táskamerevítőből 4, az előzőnél 1-2 mm-re kisebb piszkotaszt


és az immár megszáradt előzők visszájára felvasaltam azokat. 
Egy elölről egy hátulról, csak a játék kedvéért.


Itt megálltam a munkával, mert közben rájöttem, hogy az első képnél látható fakarika 
mégsem illik a leendő táskámhoz. Végigkajtattam a közelben lévő összes rövidáru- és 
barkácsüzletet d karikáért, de persze ilyesmit nem tart egyikőjük sem. 
Végül a tecsós misztercipészhez mentem, aki nagy örömömre elővarázsolt 
éppen 4 antikolt d karikát... 500 forintért darabját.

Na, én max ötvenért veszek inkább ilyesmit, segített is gugli barátom.

Belátható közelségben igazi kincsesbányára leltem, ahol ezekért itt, ni, 
éppen öccázat fizettem: 10 d gyűrű, 3 picuri karabiner és 4 táskaláb.

Mert ott ilyen is kapható, eszem megáll!


Nos, gyorsan ki is próbálom, hm... épp ilyenre gondoltam.


A fülekhez kiszabtam két darab 6x60 centis vásznat,


talpszélességgel összevarrtam,


a varrásráhagyásokat szétnyomtam,


majd az egészet kifordítottam.


Itt kellett egy gyors vasalás.


Ezt a fület nem tudtam volna felvasalható merevítővel erősíteni, hiszen a 
kész szélessége csupán 2 centi, ezért inkább belehúztam egy nadrág koptató szalagot. 
Az így már stabil füleket mindkét szélükön letűztem,


végül egyforma hosszúságúra nyestem. 


Karikákon átbújtatva, csak gombostűzve, hiszen a végleges méretet 
úgyis az első vállra akasztás határozzam meg. Egy fül,


két fül,


még táska nélkül.

(És most megyek, letakarítom a vágólapomról a ragasztót, a körmömről pedig a kopott lakkot.)

15 megjegyzés:

  1. Így fogom én is csinálni ezentúl. :) Köszi! A piskótát magad rajzoltad, vagy volt sablonod?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nem véletlen az elnevezés, fogtam egyet és körberajzoltam. Aztán persze kiigazítottam négybe hajtogatva, hogy szimmetrikus legyen. :) Meg egy kicsit aztán nagyítottam is rajta, hogy akkora legyen, amekkora a táskámhoz kell.

      Törlés
  2. Köszönöm, hogy felkerestél:-)
    Csak csodálni tudom a munkáitokat, nagyon tetszenek, sajnos, nekem ez a technika kimaradt.
    Gratulálok a munkáidhoz:-)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Jolimama, nekem pedig a hajócsipkézés tudománya az örök talány. Köszönöm!

      Törlés
  3. Nagyon pontos, aprólékos leírás! Köszönjük! :)

    VálaszTörlés
  4. A "-jük" , mindenki nevében, aki olvassa a bejegyzésedet! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Jaj, értem már! Én meg azt hittem, ismersz más tannénit is Halason, akit foltot varr. :)

      Törlés
  5. A "-jük" , mindenki nevében, aki olvassa a bejegyzésedet! :)

    VálaszTörlés
  6. Éreztem olvasás közben ahogy a tettrekészség nőttön-nő bennem, hogy folytassam a varrni tanulást. Aztán a "(A mutatóujjam körmén tegnap átvarrtam géppel.)" résznél mint egy lufi, leeresztettem. Szerencsére a bejegyzés még elég hosszú volt utána, hogy újra összeszedjema bátorságom. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Á, majd 30 éve varrok géppel, de most fordult velem először elő ez a malőr. :)
      Nem is értem... Csak a tűt akartam kézzel belehajtani az anyagba és alatta maradt az ujjam. Nem volt vészes... inkább érdekes, jé tényleg megcsinálható. Mástól hallottam ilyesmit, néztem, mekkora hülyének kell ehhez lenni. :o)

      No, ott látni az én ökörségem bizonyítékpöttyét is a képen.

      Törlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...