Igen ő, mert miatta hanyagoltam eddig a hímzést.
Őkegyelme iszonyat régen fenn volt már az amigurumis bakancslistámon és január elejénél
tovább tényleg nem húzhattam az elkészítését, hiszen utána már elveszíti aktualitását.
Ráadásul a suliban is hóembert festettünk
meg még hóemberes cukrot is ettünk és annak a csomagolása is passzol a felhasznált fonalaimhoz.
Minta most sincs, csak a fejemből született a korábbi pocakos famili legifjabb tagja.
Közvetlen mellette lámagurumi ácsorog, tavaly csak vele szaporodott a család.
Idén próbálok term(el)ékenyebb lenni, mert ötletem van még néhány.
Segítségemre volt az a pár mások által megamigurumizott illető, akiket viszont előszeretettel bámulgattam az ezen a néven futó pinterest gyűjteményemben.
Bárminemű hasonlóság így nem csupán a véletlen műve.
A szívemhez nőtt őkópésága, simán elképzelem, ahogy éjszakánként életre kel
és a takarómra mászva megnézi, elég mélyen alszom-e?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése