Január

utolsó hétvégéjére végre eltakarodott az a nyavalyás hidegpárna, ami szinte az egész hónapot 

színtelenné és fénytelenné tette, így el tudtuk vinni sétálni az aktuális karikácskám. 

Szombaton a patakpart zsendülő fáinál szellőztettük meg,

ahol megtaláltam azokat a színeket, amilyennek a januárt* a fejemben láttam.

Imádom, ahogy a kép bal oldala már a tavaszra készül, a jobb meg a hideg tél kopárságát mutogatja.

Vasárnap délelőtt a tóhoz vittem, reménykedve abban, hogy ott még tökéletesebb 

háttérre akadok, hiszen december végén ott találtam erre a színvilágra.

Szerintem megtaláltam a megfelelő fonalakat.

A tó még nem ébredezik, jelentős részét jég borítja, de a színei fantasztikusak.

Még két képecskét ideteszek, az utolsó öltés után kattintottam a függöny

meg az ablak előtt.

A körmöm állapotáért elnézést kérek, hétközben gyalázatos tud lenni a krétától.

Lehet, teszek egy kézkrémet a táskámba. 

* Sorozathímzek, ez az 5. darabja.